Személyes eszközök
Ön itt áll: Főoldal Kutatás Lexikográfia

Lexikográfia

A lexikográfia az egyik legősibb nyelvészeti ág. A nyelvfilozófia és a grammatika mellett a szótárírás a nyelvészet történetében a legrégebbi diszciplínák közé tartozik. A glosszák, glosszáriumok után a poliglott szótárak, majd az egynyelvű szótárak, a kétnyelvű szótárak, az enciklopédiák után a 19. században a történeti nyelvészet fejlődésével az etimológiai szótárak megjelenése és fejlődése következett. A 20. századot a lexikográfiában a tezauruszok, – majd a számítógépek felhasználási lehetőségeinek növekedésével – a számítógépes szótárak megjelenése és fejlődése jellemezte.
A 20. század végére, a 2000-es évben már az elektronikus szótárak széles ská-lája létezett:
I. számítógépen alkalmazott szótárak (vö. PAJZS 1990; PÁLFY 1999; PRÓSZÉKY–KIS 1999)
1. számítógéppel olvasható szótárak (machine readable dictionary)
2. számítógépesített szótárak (computerised dictionaries) – amelyek adat-bázisként működnek;
II. „szó-fordító gépek„ – pl. Quicktionary, C-pen (vö. QUICKTIONARY 1998; KOZMA 2000);
III. interneten használható szótárak – pl. MoBiDictionary1
IV. az új generáció a távközléssel közösen: a kommunikátor (vö. KAPITÁNY SZABÓ 2001).

 

Forrás: FÓRIS ÁGOTA: Gyorsító hatások a lexikográfia fejlődésében In: TÓTH SZERGEJ – FÖLDES CSABA – FÓRIS ÁGOTA. Lexikológiai és lexikográfiai látkép: PROBLÉMÁK, PARADIGMÁK, PERSPEKTÍVÁK. Szeged: Generalia 2004

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek